3.rész

                                                                         Sziasztok!!
Most rakom fel az új részt nem holnap mert nekem holnap már suli van. So remélem örültök és jó olvasást!!
Puszi :*




Két óra telt el mióta Harry kiviharzott a szobábol. Nagyon rosszul éreztem magam amiatt amit tettem. Nem szabadott volna úgy rárivallnom. Bocsánatot kell kérnem! Gyorsan pattantam fel és indultamel a gyönyörűen kifaragott faajtó felé. Vajon mit reagál majd? Jól reagál és megbocsájt?
Vagy elküld? Igazán azt érdemelném hogy életem végéig haragudjon hisz ő csak segíteni akart én meg bunkó módon elüldöztem. Bár ő sem annyira egy hű de kedves alak. Gondolkozásom közepette egy beszélgetést véltem felfedezni a földszintől. Biztos Harry beszél...talán telefonon. Igen. De kivel? Kíváncsian mentem közelebb, és hallgatózni kezdtem.
-Igen főnök. Itt van biztonságba, nincs semmi baja és nem is lesz. Nagyon vigyázni fogok rá.
-....
-Persze nem fog tudni semmit Alice- most rólam beszél? Kivel beszélhet pont rólam? Ahj annyi kérdés. Ez a fiú csupa rejtély.
-Harry mi ez az egész? Kivel beszélsz?-kérdeztem összevont szemöldökkel
-Majd jelentkezem. Viszlát.- tette le a telefont- Alice mi közöd van hozzá hogy kivel beszélek? Miért nem maradtál a szobába?
-Öhm...csak bocsánatot akartam kérni amiért úgy neked rontottam. Sajnálom- hajtottam le a fejem
-Szerinted érdekel?- nevetett fel- Magasról szarok rá hogy mit mondasz nekem kicsilány. De szedd egy kicsit össze magad! Jönnek a haverjaim. Nem akarom hogy egy rakás szerencsétlenséget lássanak. Világos?- nem mutattam ki de belül nagyon fájtak a szavai amiket hozzámvágott
-Igen- halkan szipogva mentem fel az emeletre. Gyorsan bementem a fürdőbe ami a szobából nyílik. Szinte szájtátva néztem körül. Nem voltam hozzászokva ehhez a luxushoz. Mindig is egy kis takaros házban laktunk apuval. Nem volt pénzünk különbféle méregdrága dolgokra.
-Óh el is felejtettem mondani hogy ruhák vannak a szekrénybe. Igyekezz!- nyitott be Harry
Nem válaszoltm csak lassan bólintottam. Nem terveztem nagy készülődést csak lemostam a halvány sminket ami rajtam volt és újra festettem hogy ne úgy nézzek ki mint egy zombi. Aránylag sikerült is. Gyorsan csak kifésültem hosszú szőke hajam majd újra belenéztem a tükörbe. Elfogadhatóan néztem ki. Kimentem a fürdőből és egyensen a ruhásszekrény fel vettem az irányt. Miután feltártam kersgélni kezdtem a nekem tetsző darabokat de csak kivágott blúzokat és rövid szoknyákat találtam...ez az ember mit képzel mi vagyok? Egy kurva? Ch..
-Mit mondtál?- lassan megfordulva egy mérgesen csillogó zöld szempárral találtam szembe magam. Hopp azt hiszem hangosan gondolkodtam.- Meg ne halljam ezt mégegyszer. Na kapj fel valamit és gyere.- nézett rém komolyan
-Rendben de Harry...uhm kimennél?- néztem rá félénken
-Ugyan kicsi lány. Öltözhetsz előttem is. Úgyis nem ez lesz hogy ruha nélkül látlak.- villantott felém egy perverz mosolyt. El sem tudom képzelni mit akar ezzel. De nem is akarom. Gyorsan kikaptam egy térdig érő szoknyát meg egy sima atlétát és szinte rekord sebességel vettem fel. Egész végig éreztem magamon Harry perzselő tekintét.
-Mehetünk- mondtam halkan. Ő nem mondott semmit csak némán megfogta a kezem és levezetett a nappaliba ahol négy fiú ült. Három teletetovált tipikus "én vagyok a menő" fajta meg egy kedvesnek kinéző szőke, kék szemű. A kis szöszin tovább időzött a tekintetem mint a többieken. Harry jelzésként hogy ne bámuljam már megszorította a karom. Azonnal elkaptam a tekintetem és a födet kezdtem nézni.
-Hú ki ez a szépség?- nézett végig rajtam elimerően a fekete hajú srác
-Ő itt Alice. Őt békén hagyjátok. Világos?- nézett mérgesen a fiúkra akik csak bólintottak.
                                                                    *****
Pár órával később Harry haverjai leléptek. Hál az égnek már kezdtem nagyon álmos lenni.
-Fáradt vagy?- kérdezte lágyan suttogva a göndörke mikor látta hogy szinte mindjárt elalszok. Nem éreztem mást csak hogy két erős kar felemel majd hogy egy puha anyagra tesz és védelmezően átkarol...innen minden kiesett. Elaludtam Harry karjaiba.